|
     
|
Johannes Amos Comenius
A cseh testvérek népi mozgalma a XV. század közepe táján szerveződött. A huszita hagyományokhoz nyúltak vissza, és antifeudális törekvéseket tűztek zászlajukra. Pedagógiai programjuk is jelentős volt. Fontosnak tartották a betűismeret terjesztését a nép körében, törekedtek a Biblia minél szélesebb körű megismertetésére. Állandó üldöztetetéseik közepette hegyek közé, erdőkbe, télen barlangokba menekültek. A nevelést, tanítást azonban a legnehezebb időkben is szívügyüknek tekintették. Mozgalmuk a cseh nép Habsburgok ellen vívott nemzeti küzdelmének jelentős tényezőjévé vált. Comenius a cseh testvérek közösségének iskolájában kezdte tanulmányait, majd Prerov városának gimnáziumába íratták be. Felsőfokú tanulmányokat a herborni akadémián és a heidelbergi egyetemen folytatott. Az egyetemi évek után 1614-ben visszatért Prerovba, ahol pappá szentelték. Emellett tanított a város gimnáziumában. Feleségével, Magdalena Vizovskával Fulnek városába költözött, ahol lelkész és iskola-felügyelő is volt . A harmincéves háború kitörése (1618) után súlyos sorscsapások érték: családját elvesztette, otthonát földúlták, menekülnie kellett. A fehérhegyi csatában 1620-ban vereséget szenvedett a csehek Habsburg-ellenes felkelése. A Habsburgok felszámolták az ország önállóságát és szétszórták a cseh testvérek közösségeit. Comenius 1623-ban írta "A világ útvesztője"c. művét, a klasszikus cseh nyelvű próza első nagy alkotását. Üldözői elől a lengyelországi Lissza városába menekült, ahol 12 esztendőt tölthetett el viszonylag nyugodt körülmények között. Itt keletkeztek a következő művek: "Didactica magna" (Nagy oktatástan), "Janua linguarum aurea reserata" (A nyelvek kitárt arany kapuja) és a "Vestibulum" (Előcsarnok) Az 1640-es években egy nagyszabású filozófiai, politikai és pedagógiai kérdéseket tárgyaló mű írásához kezdett "De rerum humanarum emendatione" (A világ égető problémáinak megoldása) címmel. 1641-ben Londonba, majd Svédországba hívták azzal a céllal, hogy működjön közre az oktatásügy reformjában. Londonban hozzákezdett egy tudósokból álló testület szervezéséhez, de munkáját félbe kellett szakítania a polgárháború kitörése miatt. Svédországi tartózkodása alatt írta meg "Atrium" c. nyelvkönyvét, (jelentése: fogadóterem). 1648-ban visszatért Lisszába, itt kapta meg Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony levelét, melyben Magyarországra, Sárospatakra hívta, hogy vegyen részt a kollégium újjászervezésében. 1650 és 54 között dolgozott Sárospatakon a kollégiumban. Hétosztályos iskolát kívánt létrehozni, amelynek első három osztályát építette ki. Az első három osztály tankönyvei a latin nyelv elsajátításához nyújtottak segítséget. Új vonása tankönyveinek, hogy a mindennapi életben jól hasznosítható ismereteket nyújtottak. A feldolgozandó tananyag ugyanis nem az antik klasszikus kultúra megismerését szolgálta, hanem a gyerekeket körülvevő korabeli világ teljességét mutatta be. A pataki diákok számára írta „ Lucidarium” c. latin nyelvkönyvét is, amely 150 leckében és az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be az egész világot a diákoknak. A Lucidariumot később „Orbis Sensualium Pictus” (Az érzékelhető világ képekben) címmel többnyelvű változatban számtalanszor kiadták. Comenius 1654-ben visszatért Lisszába. Innen Hamburgba költözött, majd Amszterdamban telepedett le. Itt készítette elő műveinek gyűjteményes kiadását és itt fejezte be nagyszabású "Egyetemes Tanácskozás"-át (teljes címén: "De rerum humanarum emendatione consultatio catholica" azaz: Egyetemes tanácskozás az emberi állapotok megjavításáról). A kéziratban maradt grandiózus művet már nem tudta sajtó alá rendezni. Ennek munkálatai közben érte a halál 1670. november 17-én.
|
|
© TAPAS Project. Last update of this page: 2003-04-26 Webmaster: Gregor Svoboda , LFR Oberderdingen. The "TAPAS Project" and its participated schools, teachers & students aren't responsible for the contents of any linked external websites |
